Onsightfree

Már hetek óta adós vagyok egy bejegyzéssel a mainzi karneválról (Fastnacht). Gábor sajnos éppen otthon volt, amikor itt tombolt a farsangi láz, február 21-23 között. Minden rendszerető, békés mainzi polgár beöltözve rohangált az utcán, a boltosok boszorkányok voltak, a mérnökök bohócok, a diáklányok méhecskék vagy katicák.. A karnevál csúcspontja a "Rosenmontag" volt, a nagyböjt előtti utolsó hétfő. Ekkor egész napos felvonulást tartottak a bolondok (ahogy magukat nevezik), 7 km hosszú meneteléssel. A mainziak a helyi karneváli egyesületek tagjaiként egész éven át készítik a papírmasé figurákat. Az első képen néhány ilyen bábu látható:

A felvonulás része volt vagy harminc-negyven átépített teherautó is, ahonnnan cukorkát, csokit dobáltak a közönségnek: 

Mindeközben lelkesen üvöltöttük a karneváli köszöntést: HELLAU! HELLAU!...

Nem csak az egyesületek tagjai, hanem a civilek is kitettek magukért, egészen elképesztő maskarákat lehetett látni az utcán: 

Azért a barátaink sem maradtak szégyenben, ők is beillettek a mainzi bolondok közé: 

Nehezen megy visszaszoknom ennyi szabadság után, hogy újra 8 órat töltsek egy munkahelyen. De nem is ezert írok. 8 óra még azt mondom rendben van, működik is, az ember beesik 8-9 felé es hazamegy 16-17 között. Baráti.

Persze erre elsö körben rápakoltak még heti 2 órát, mert hát az emberek (nem csak én) ennél a cégnél papíron (!!!) 42 órát dolgoznak. Legnehezebb napjaim múlt héten is a 9 órások voltak, mivel egyszerűen nincs ennyi elfoglaltságom ! De ezt a szerződés aláírásakor tudhattam előre....

Már már kezdtem a gondolathoz hozzászokni, hogy 42 óra, amikor beütött az újabb remekhír... Minden áldott nap 45 perc pihenőidő van előírva, amit ugyebár le is kell dolgozni. Ez heti szinten további 3,75 órat jelent, napi szinten pedig gyakorlatban azt, hogy heti 3x9 valamint 2x10 órat kell benntöltenem.

Közel nincs ennyi munka a fejem felett, így aztán olvasgatok, netezgetek stb. Na de kérem, mi ez???

Majd talán jobb lesz, ha tényleg lesz mit dolgozni is. Addig művelődöm, persze titokban. :)

u.i. Ez a blog bejegyzés 1 hónapon belül elavul, mert hozzászokom majd az új életritmushoz. Már ha ez élet.... :))

Vissza a jövőbe?? Miért?

Egész életemben nagy gondot okozott címet adni. Bárminek. Igen, még egy képeslapnak is. Nemhogy egy blogbejegyzésnek. Gondoltam a fenti címmel fejezem ki legnyakatekertebben azt, hogy valami új kezdődött el, miután napi 8, néha 9 órát töltök egy irodában programozgatva, viszont valójában nem sok különbséget tapasztalok a Váci munkához képest.

Bejárogatok, kávézgatok (mármint mindenki, én nem, mert nincs kivel), netezgetek, néha dolgozgatok, bámulgatok az órára, hogy mikor kattan egyet végre. Néha azon filozófálok, hogy 16:59-röl 17:00-ra miért megy át a mutató 5x lassabban, mint bármely másik percben...  Igy tehát már érthető talán, Vissza, mert vissza a mókuskerékbe, (ahova kell is, félreértés ne essék), de eközben a jövőbe is, mert hát Herakleitosz óta úgy tudjuk, hogy folyója csak a jövőnek van, szegény jelen-nek meg nem jutott semmi...

Néha amúgy egész könnyedén szót értek a helyi emberekkel, de az hogy mennyire értem őket, nagyban függ tőlük is. Némelyek szépen és lassan beszélnek, velük nincs gondom, de p  az egyik srác akivel együtt kell működnöm, nem képes kinyitni a száját, emiatt csak 20%-át értem annak amit beszél... Angolul persze nem tud semmit, igy aztan valódi kihivás a melónak ezen része.. :)

De legalább már odáig eljutottam, hogy félelem nélkül lépek be akárhova is, legutóbb például a TB intézésénél még élveztem is a társalgást... ettől független múltkor egy középfokú nyelvtani teszten 30%-t értem el, ami hát, khm hogyis mondjam, legkevésbé sem biztatóo :)

Na de az utóbbi időben már a derdiedasra is felfigyelek, meg egyeb finomságokra, úgyhogy elöbb-utóbb kifejlődik bennem is a nyelvtan... Azon a napon fogok végleg magyarul elfelejti, azthiszem volt sein werden. Csak nehogy rámragadjon ez az irgalmatlan dialektus amit beszélnek itt néhányan...